Na, a láblógatós nyaralás hívei most kezdhetnek irigykedni. Sihanoukville-be még minket is az vezérelt, hogy egy trópusi tengerparton, pálmafák alatt henyélve vagy éppen a napon sütkérezve, ivókókusszal a kézben zárjuk le az utazást. Végül pálmafa nem volt, nap csak módjával, és az utazásnak sem itt lesz vége, de azért megpróbáltuk értelmesen eltölteni a ránk szakadt szabadidőt. Bar a céltalan homokon fetrengés nem a mi műfajunk, mégis ezen kívül csinálni csak két dolgot csináltunk: Első nap strandra menet rövid sétát tettünk a dombtetőn lévő buddhista pagodák között, ahol épp a Vörös Khmerek által fehérre festett falakon zajlik a freskók restaurációja. A templom környékére erősen ráfért volna egy takarítás, csak úgy mint a tengerpartra ahová tévedésből először mentünk, de a szeméthalmokat látva menekülőre fogtuk, és azóta próbálunk megszabadulni az emlékképtől, hogy egy trópusi tengerpart ilyen undorító is lehet. A hulladékhelyzet mindenütt elég aggasztó Kambodzsában.
A második napi kitérő az volt, amikor a Koh Rong Sanloem szigetre menet a kishajóval megálltunk tatról ugrálni és snorkeling-elni (szemüveggel-vízipipával búvárkodni) egy korallzátonynál. Én imádom a vizet, szóval nagyon tudok lelkesedni az ilyesmiért, szerintem ez is tök szép volt, persze a Natgeó azért jobb helyeken szokott forgatni. Amint a Sanloemre értünk azonnal leszakadt az ég, szóval életem trópusi szigeteken töltött idejének fele sör szopogatással telt egy bambuszkocsmában. Azért egy idő után elállt, és lehetett menni frizbizni meg úszkálni. A legjobb az, hogy a tengerbe befutáshoz nem kell pokoli lelki erő, nagyon kellemes a hőmérséklete, szóval a belső szervek nem kezdenek felfelé vándorolni a felfröccsenő vízcseppek hatására. Cserébe viszont jó sós, ezt minden tengerparton konstatálom. Naplementekor szerencsére nem voltak pálmafák, mert az már nagyon gicces lett volna.
A tengeri herkentyűk helyi piaci ára mindenesetre borzalmas, annyi mint otthon, szóval sztrájkoltunk és pizzát ettünk vacsorára. Bár elég nehezen van gyomra az embernek, ugyanis minden tele van szexturistákkal. Ami Bankokban elkerült minket, az Kambodzsában sokszoros erővel és lesből támadt ránk. Öt percenként látni idős, pohos nyugati hapsikat akik helyi fiatal lánnyal imitálnak randit, mintha egy igazi hódítást és trófeát mutogatnának a világnak, pedig egyszerű prostitúcióról van szó. Nem túl gusztusos látvány.
Hogy valami pozitívval zárjam a posztot, holnap Phnom Penh és a brutális Vörös Khmer tömeggyilkosság!! Fú, hát ez nem jött össze.
Utolsó kommentek