Guilinnel mindenki találkozott már, aki egy kicsit körülnézett kínai éttermekben, ugyanis ez a térség virít a legtöbb falvédőn, szalvétán, sőt még a 20 yuanos bankó hátulján is. A legfőbb nevezetesség a várost körülvevő karszt vidék ameddig csak a szem ellát. A tervezettnél egy nappal előre haladtunk az utazás menetrendjében, ráadásul az előző napi rizsterasz-mászás teljes napos programmá növekedett, ezért úgy döntöttünk az ajándék napot Guilinben töltjük el.

Minthogy időnk, mint a tenger, reggel elgyalogoltunk a Li folyó partjáig, ahol az Elefánt szikla van, a környék nevezetes vízbe ormányt lógató karsztdombja, de ezt nem sikerült megnéznünk. Történt ugyanis, hogy valakinek itt is elsült az agya, hogy lehetne pénzért mutogatni, így a folyóparti úton komoly beruházással dézsákban annyi tuját, bambuszt és pálmát pakoltak ki, hogy semmit ne lehessen látni, csak ha borsos belépőt fizet az ember. Ez egyébként egész Guilinre elmondható, minden park, barlang, pagoda és Gellért-hegy méretű mászható bucka fizetős, 1-3000 forint közötti yuan, ami Kínában roppant drágának számít. A parkokban, amiket nem barikádoztak el, legalább a hidakon való átkelésért kell fizetni egy kicsit. De tényleg. Időnk ugyan, mint a tenger, de ezek a sunyi költségek nem fértek bele a büdzsébe, meg eleve nem asszisztálunk az ilyen rabláshoz, szóval körbe sétáltunk mindent ami ingyen is érdekes volt, majd meglátogattuk a legolcsóbban megmászható és egyben legmagasabb púpot, ami bőven megérte az árát:

A csúcsról egyébként stílusosan egy jó hosszú márvány csúszdán lehet távozni, ami annyira király ötlet, hogy már nekem is eszembe jutott előző nap amikor eltévedtünk a rizsteraszokon. 10 pénzért adnak kis csúszós köténykét és kesztyűt is.

A csusszanás után még körülnéztünk a parkban, majd hazafelé megvacsoráztunk, megnéztük a Nap és Hold Pagodákat éjszakai pompában, majd elindultunk valami éjszakai hangforrás irányába, egy koncert volt a parton, de jó drágán, szóval inkább megnéztük a Night Marketet helyette. Azon túl, hogy lavórokban várja a sorsát tucatnyi fajta kígyó - béka - teknős - tengerimalac, meg egyéb kommerszebb csirkék és nyulak, árultak még mindenféle turistamicsodákat is. Végignéztük a  kínálatot, és hát éreztünk is erős kísértést haszontalan tárgyak beszerzésére, de mindig sikerült felidézni az érzést, mikor az ember a vállára veszi a hátizsákot, szóval csak visszafogottan vásárolgattunk.

Nekem ugyan dél körül néhány dekával csökkent a csomagom, ugyanis az elmondottakon felül Guilin még arról vált emlékezetessé, hogy itt lopták el a huszonezres kézi fényképezőgépemet. Történt ugyanis, hogy egyszer csak észrevettem, hogy nincs nálam, percekkel előtte pedig üdítőket és valami furcsa gyümölcsöt vettem egy kisboltban, előtte pedig még használtam. Lehet, hogy fizetésnél letettem egy pillanatra, és valaki felkapta, vagy még ott van. Futás vissza, kamera sehol. Andris feldobja a témát, a boltos nő halál idegesen darálja kínaiul, hogy "nincs, nincs, itt nem volt, nem láttam!". Minden tele zárt szekrényekkel és fiókokkal, akárhova tehette. Mondtuk, hogy megnéznénk a biztonsági kamera felvételt, de nyilván egyik sem volt bekapcsolva. Kicsit féltünk rendőrt hívni, hiszen ez mégiscsak egy kommunista diktatúra, ki tudja, mit reagálnak, de a biztosító csak akkor fizet majd, ha van jegyzőkönyv. A sarkon láttunk egy tangapapucsos okostelefonozó rendőrt (minden sarkon vannak, ez is a közfoglalkoztatás része) aki kihívta nekünk az illetékeseket, két perc alatt meg is érkeztek villogó autóval és maximálisan korrektek voltak. Az egyik kamerával vett mindent, a másikkal Andris éles nyelvvizsga szituációt élt át. Ők is kifaggatták a nőt, megpróbálták beüzemelni a kamerát, aztán nem tudtak többet tenni mint adni egy (azt hiszem) ismeretlen tettes által elkövetett lopásról szóló jegyzőkönyvet. Hát ez van, azért nem vág földhöz, majd veszek egy újat ott, ahol ezeket eleve készítik, Shenzhenben, ezt meg bízom benne, hogy kifizeti a biztosító.

Összefoglalva tehát ugyan sok turista megfordul Guilinban, ez nem jelenti azt, hogy tényleg annyira szép lenne, viszont cserébe jó drága és az egy főre jutó kamera lopások száma is igen magas. Nekem nem fog a kedvenceim közé tartozni, bízom benne hogy a Yangshuo megmenti majd a környék becsületét.