.

Hirdetés

Kategóriák

Utolsó kommentek

  • marco74: Itt is friss London! (2012.07.14. 16:19) London
  • euro_állás: Hallottam olyan köztes megoldásról, amikor az aluljáró mindegyik végében állt egy szórólapozó. Az ... (2012.02.20. 19:21) Szórólap!
  • Akvyr: Köszönöm, hogy emlékeztettél, levél ment :) (2012.01.28. 03:13) A jövő
  • Kiwicake: Hm, valahogy elvesztettük egymást, pedig írtam levelet, hogy hogy legyen a könyvvel, megkaptad? Fo... (2012.01.25. 21:58) A jövő
  • Levi Teal'C: Totál egyetértés! Szégyenlem magam, hogy anno szurkoltam nekik, ez nem hiba volt, hanem bűn. Nincs... (2012.01.12. 19:25) Király
  • Utolsó 20

GreenHouse

2013.11.20. - Akvyr Szólj hozzá!

Nagy hír! A start-up ötletünket a londoni GreenHouse felvette szponzoráltak közé, azaz elég erős anyagi és szakmai támogatást kapunk majd, és szinte teljes szabadságot a megvalósítás terén. Most négyen vagyunk a csapatban, Tom (a belga) és Shashank / Hönk (az indiai) épp Londonban tanulnak, tehát ők lesznek a helyi kapcsolattartók, Yoann (a francia) és én pedig majd távolról veszünk részt a projektben, bár a logisztikát még nem találtuk ki, annyira friss a hír. Külön vicces, hogy Rékáék ötlete is bejutott!

Ezen felül holnap a Magyar Tudomány Ünnepén adok elő a BME-n, ráadásul angolul. Itt a részletes program!

Woo!

Címkék: Climate-KIC

25 + EIT

2013.11.16. - Akvyr Szólj hozzá!

A múlt héten betöltöttem a 25-t, ami azért már elég szép kor. Na de idén megúsztam-e meglepetés buli nélkül? A családi ünneplést már előtte való hétvégén megejtettük, mert a tesóm külföldire utazott, a barátnőm pedig főszervező volt egy szakmai eseményen pont a szülinapom estéjén, és több pályázatot is leadott a héten, tehát annyi dolga volt, mint a fene. Minden adott volt tehát, hogy megússzam szárazon. Azt hittem már tényleg jól áll az ügyem, amikor hirtelen spontán baráti mozizás és sörözés alakult. Pár éve pont így etetett be Gábor a meglepetés-buli előtt, tehát tartottam a dologtól, de minden simán ment. Huhh. Megúsztam.
Néhány napra rá szombatra Rékával beszéltünk meg mozit, illetve - mivel elég mély film volt (Phillips kapitány) - utána egy kis megvitatós sétát a Dunaparton. Egyszer csak az Erzsébet téren becsönget valahova, azzal a jeligével, hogy ide felmegyünk. Na, itt egy világ omlott össze bennem, ahogy benyomott egy liftbe, fenn pedig már betax nyitotta a liftajtót, és kb. 20-an vártak ránk a nagyszobában. Ráadásul a többség igen brutális jelmezben (mert összekombinálták a dolgot az elmaradt Halloweeni bulival), állam a földön, ahogy fújom és vágom a tortákat, teljesen K.O. Sokukat már több mint egy éve nem is láttam, úgy szétszóródtunk Európában! Itt is mindenkinek köszönöm, hogy eljött, hogy lakást adott, hogy összehordtatok ennyi piát, és persze Rékának, hogy az egészet ennyi tennivaló mellett ilyen flottul leszervezte jelmezekkel (Pumukli utoljára oviban voltam!) és mindennel! WOW!


naveen.jpgA következő esemény, amiről említést akartam tenni, az egy nappal az előző történések után kezdődő EIT (European Institute of Innovation and Technology) Budapesti eventje, amire a Climate-KIC alumnin keresztül kaptam meghívást (ahol egyébként munkacsoport vezető lettem). Az esemény célja elsősorban a jövőkép megalkotása, világ megmentése illetve networking volt a többi KIC embereivel, milliárdos befektetőkkel, előadókkal a Szilikonvölgyből, az EIT teljes vezetőségével, no meg persze pár rég nem látott C-KICes ismerőssel ... szóval valóban volt kivel haverkodni. Ezen felül tartottunk egy board meetinget, ha már a CKAA fele vezetősége jelen volt, logikusnak tűnt kihasználni. Szeretem ezeket a 2-3 napos intenzív konferenciákat, mert ennyi ideig még kitartóan tudok pörögni. Bónusz pont, hogy most Budapestre jött a fél világ, és nem én utaztam el, mert abból már túl sok volt idén.

Az öltönyből kimászva pedig a telekre mentünk családdal csipkebogyót szedni, szilvafát ásni meg pálinkát főzetni. Réka megtanított minket íjászkodni is! Most pedig indulok társasozni a Domáékhoz, akiknek az utóbbi közös játék óta született pár gyerekük is. Változik a világ :)

ui: a képen látható figura Naveen Jain, aki nagyjából Iron Man real life megfelelője, a világ legbefolyásosabb emberei között tartják számon, éppen űrhajó gyártásba üti az orrát.
Itt egy videó ahol beszél: http://www.youtube.com/watch?v=zEQfPaTUlPs 
A névjegykártyája is nagyon szép :P 

Címkék: Climate-KIC

Innovation Festival 2013 - Wroclaw

2013.10.25. - Akvyr Szólj hozzá!

torp2.pngFura. Néhány órája még egy vonat alvókocsijában zötykölődtem lengyelországban, előtte az EUs Innovációs Fesztiválon voltam, most pedig már itthon vagyok és épp társasozni készülünk barátokkal. Nagyon sokat utazom mostanában, ami egyrészt jó dolog, mert nagyon izgalmas dolgokban veszek részt, másrészt viszont eléggé kizökkenti az embert a normális kerékvágásból, és nehéz unalmas ZH-kra tanulni, meg felvenni a kutatásom fonalát. Az IF egyébként nagyon jól sikerült, ott volt a környezettechnológia - innováció - business szektor apraja nagyja, a milliárdos befektetőktől a legjobb kutatókon át az EUs intézmények fontos emberkéi, no meg én. Meg persze még néhány szerencsés diáktársam innen-onnan, szerencsére sokukat ismertem már régebbi EIT / CKIC programokról, tehát az egész napos networking meg névjegykártya gyűjtés után volt kivel bulizni Wroclawban éjszakánként is. Nagyon tömör és jól megkomponált két nap volt, de szerintem túlságosan rongyrázósra sikerült, de ezt már megszokhattam a programjaikon. Két hét múlva lesz egy hasonló program Budapesten, szóval legközelebb házhoz jön a buli! 

Címkék: Climate-KIC

Hollandia

2013.10.05. - Akvyr Szólj hozzá!

A két hónap utazgatást kipihenve mi mást csinálna az ember, mint még többet utazna? Kapva a lehetőségen jelentkeztünk is az éves találkozójára a Climate-KIC alumninak (aminek - lévén elvégeztük a nyári egyetemüket - mi is tagjai vagyunk). Az Urban Safari Amszterdamban került megrendezésre, hát kell ennél több motiváció? A program alatt felmerülő költségeket ők állják, viszont az utazás félig saját zsebre ment, szóval úgy jött ki iszonyat olcsón a repülőjegy, ha a program előtt és után még 1-2 napig ott maradunk. Kezdtünk tehát egy Amszterdam nézéssel kettesben, ami nagyon király volt, mert ez a város valami fantasztikus. A szállásunk egy ír kocsmában volt, voltunk free guided touron, benéztünk meg megtapiztunk meg megkóstoltunk mindent amit lehetett, aztán el is telt az egy nap, és kezdődött a Climate-KIC alumni program. Ez már nem a belvárosban volt, hanem egy kempingben, indiánsátrak, katonai sátrak és bulisátrak tömkelegében. Kb 100-an jöttünk össze, amiből alig volt néhány ismerős, szóval sokat kellett új arcokkal haverkodni, ami csöppet sem ártott a hangulatnak. Mindent nagyon hippisre vettek - vegán kaja, megújuló energiával ellátott infrastruktúra, stb - ami jól illett a tábortüzekhez, tűztáncosokhoz, élő zenéhez és történetmondókhoz. Sajnos éjjel kockára fagytunk mindannyian a kempingágyakban és sátrakban, iszonyatosan hideg volt. A második nap tartogatta a szakmai programokat, workshopokat és túrát/biciklitúrát a környékre, míg a harmadik nap elsősorban a további munka megalapozásának lett szentelve: bemutatkoztak a workgroupok, és megválasztottuk az új elnökséget. Én is jelentkeztem egy pozícióra, de a körülmények és megfázás áldozata lettem. Szerencsére egy régi, még EZK-s ismerősöm nyerte ezt a pozit (kicsi a világ!) úgyhogy maximálisan meg vagyok elégedve a dolgok végkimenetelével. Ezzel meg is kezdődött a tábor lebontása, és mindenki hazaviharzott - kivéve mi! Ugyanis a repülőnk indulásáig még két nap volt hátra, szóval mi Utrechtet vettük célba, amit közös ismerősünk, Oskar javasolt. Kb napi 5000 forintért tömegszálláson aludtunk, teljes ellátással és igen szórakoztató társasággal. Volt egy óriási plazmatévés nappali szoba kanapékkal, számítógépekkel, ping-pong asztalos terasszal, és konyhával, ahol a végtelen mennyiségű alapanyagból azt főzhettél magadnak, amit csak akartál, a reggelit pedig még el is készítették. Szerintem elég jó deal. Nem csoda, hogy rengeteg ember állandóra lakik itt - köztük Jan, a magyar, aki 6 éve él és dolgozik Utrechtben. Ő segített nekünk kicsit integrálódni, főzicskézni, meg körbemutogatta a várost is. Nagyon szép, nyugodt egyetemi város, amiben több a biciklis mint a gyalogos és az autós együttvéve. Őrületes. Oskarral is találkoztunk, jókat sétáltunk, megmásztuk a katedrális tornyát, meg ugráltunk a bicajosok elől. Nem hiszitek el, hogy mennyi van.

Most pedig újra itthon. Zajlik az egyetem, TDK-ra kutatok, Rékával járunk budapesti programokra, Climate-KICnek csinálgatok ezt-azt, sőt, mint látható még blogolni is lett egy kis időm! Két hét múlvára meg lettem hívva a lengyel innovációs fesztiválra, ezért ez lesz a következő nagyobb kiugrás. 

Untitled.png

Címkék: Climate-KIC

Climate-KIC videóm

2013.09.20. - Akvyr Szólj hozzá!

Íme az általam forgatott és egy kis segítséggel megvágott videó a legutóbbi nyári egyetemről (Climate-KIC). Tudom külső szemlélőnek nem okoz akkora örömöt egy montázs videó, de hátha valaki megnézi és örömét leli benne.

(protip: át lehet kapcsolni 1080p HD-ba)

Címkék: Climate-KIC

Climate-KIC és nyár vége

2013.09.17. - Akvyr Szólj hozzá!

Stockholm, Temesvár, Madrid, Warwick (+Oxford, Coventry, Leamington), Berlin és London után beköszöntött az ősz, és már itthon vagyok. Állati volt az utolsó néhány hét is: Berlinben főleg üzleti trainingekkel és az üzleti tervünk írásával foglalkoztunk, szabadidőnkben pedig alteros bulihelyek, közösségi kezdeményezések, sörkertek, és hasonlók vendégszeretetét élveztük. Berlinre valóban igaz a "csóró, de szexi" jelző.
Augusztus utolsó napján szedtük a sátorfát, és vonattal elindultunk Londonba. Két átszállás -aminek köszönhetően Kölnben és Brüsszelben is volt 10 percünk körülnézni - ami ennyi csomaggal nem volt éppen király, és még lemorzsolódás is volt, mert Hönk az indiai, a hajnali indulás előtt fél órával érkezett vissza a hotelbe a sörkertből, és valahogy elszundított, aztán már késő volt hívogatni - végül saját költségén repült utánunk azonnali járattal.

Londonban az Imperial College kollégiumában laktunk, ami gyakorlatilag a város kellős közepe. Két perc sétányira ott van az opera, a legjobb múzeumok, royal galleryk és a Hyde Park. No meg persze maga az egyetem, ahol dolgoztunk. Az érkezés utáni vasárnap csapatépítéssel telt, ugyanis a Journey 3 (egy másik, hozzánk hasonló nyári egyetem csoport) szintén itt tölti az utolsó hetet, tehát kicsit összecsiszoltak minket egy nagyon jól felépített go-kartos versenyzős játékkal, ami a kezdeti tőke megszerzésétől a versenyruhák és a csapatlogók elkészítésén át a leghülyébb go-kartos feladatokig terjedt. Mi Rékával utána elmentünk a Camden-i piacra, ami nagyon tuti hely, de jól el is vitte a délutánt, pedig - vasárnap ide vagy oda - sokat kellett még dolgozni a projekten.

gokart.png

Utolsó hét szerda a nagy "pitch" nap, ahol is valódi pénzügyi szakértők és befektetők előtt kell 3 percben előadni, majd a kérdésektől megvédeni az üzleti tervünket. Valódi pénzdíj ugyan nincs, de akinek jól sikerül, az készen áll arra, hogy felkarolják, támogatókat találjon és beindítsa a bizniszt. Hogy demonstrálják ez mennyire nem csak játék, még hétfőn elvittek minket egy "venture competition"-re, ahol hozzánk hasonló emberek prezentálják a mieinkhez hasonló - bár fejlettebb stádiumban lévő - ötleteiket, és versengenek a több tízezer fontos támogatásokért. Érdekes volt látni, hogy hogyan múlnak milliós pénzek egy öt perces performanszon. 

A mi pitch-napunk is érdekes volt, és minden csapat nagyon kitett magáért, és érdekes módon adta elő a mondókáját. Sajnos a biogas-üzlet, sőt, általánosságban a fejlődő országbeli üzletek nem tetszettek semelyik zsűrinek (a venture competitionon sem, ahol az én kedvencem a Meshpower volt - http://meshpower.co.uk/). Az ötletünk tehát jó volt, a kivitelezés jó volt, csak nem annyira a Climate-KIC profiljába tartozik. Ellenben olyan vállalkozói vénát kaptunk itt a néhány hét alatt, hogy már féltucat profitábilis ötlet dolgozik bennem, amiket itthon majd jól megcsinálok.

Az utolsó napokra végre kibújhattunk a laptopokból, és újra lehetett szocializálódni, meg eljárni ide-oda. Péntekre foglaltak nekünk egy buli-hajót a Temzére, mely kb. 4 órán át furikázott minket fel-s-alá a londoni éjszakában. Ezzel el is érkeztek a búcsú pillanatai. Sokan már éjszaka indultak haza, többekkel még reggelinél találkoztunk. Állatira megszerettem az itteni embereket, és remélem, hogy összehoz még velük a sors. Hogy tegyek is ennek érdekében, a Climate-KIC-el két hét múlva Amszterdamban lesz egy programom, egy hónapra rá pedig Lengyelországban. Ennek tetejébe megpályázom az Alumni Kommunikációs Igazgató posztot, ami nem olyan komoly, mint aminek hangzik, de így még jobban bele tudok folyni a szervezet működésébe. Addig viszont itthon folytatódik az egyetem - utolsó aktív félévem lesz, bár diplomázni most nem fogok, de az összes tárgyamat megcsinálom, így következő félévemet akár külföldön is eltölthetem - még diákként.

szerk: el is felejtettem, még két írásom megjelent angolul az eseményről. Az alábbi linkeken érhetőek el:
http://blog.climate-kic.org/innovation-the-fun-theory/
http://blog.climate-kic.org/cross-pollinating-ideas/

Címkék: Climate-KIC

Climate-KIC elejeközepe

2013.08.28. - Akvyr Szólj hozzá!

Váááúú. Négy hét után jelentkezem újra, immáron Berlinből, ahol a Climate-KIC nevezetű nyári egyetemen programján tengetjük mindennapjainkat Rékával és még kb 30 (jellemzően nyugat-európai) résztvevővel. 

Na jó, ez mégsem olyan egyszerű. Például az én projekt-csapatomban van Tom a belga, Yoann a francia, Shashank az indiai, és Sebastian aki Dél-Afrikában nőtt fel, élt kínában is, de amúgy minden paraméterében teljesen német. Ez utóbbi életút amúgy itt normálisnak számít, mindenki össze-vissza élt már a világban, és csak néhányan vagyunk normálisak. Elképesztő. Éppen ezért nagyon érdekes világnézetek és élettapasztalatok vesznek körbe, mindezt egy professzionális atmoszférában, kanadai-svájci és német coachaink, Katherine és Robert irányítása alatt. A Climate-KIC ugyanis nem spórol rajtunk. Az első két hetet már-már luxus körülmények között töltöttük el a közép-angliai Warwick Egyetemen, szedd-magad svédasztalos ételbárokkal, ingyenes sportközponttal, színházzal, stb. Emellé a lehető legjobb előadók érkeznek akadémiai és business-szférából, üzemlátogatásokkal és laborgyakorlatokkal megfűszerezve. Itt egy blogposztom például arról, hogyan készítettünk eperből napelem cellákat a Warwicki laborokban.
De a törpök élete nemcsak játék és mese... azért elég kemény és precíz feladatokat kell végrehajtani nap-mint-nap. A háttérben pedig érdeklődési terület vagy személyes szimpátia alapján spontán 4-5 fős csapatokba kellett rendeződni és a nyári egyetem folyamán kidolgozni egy olyan terméket és mellé tökéletes vállalkozási modellt, amit az 5. héten előadva imádni fognak a befektetők, és egymást tépik szét hogy adhassanak a pénzükből. Csak semmi nyomás.
Említettem a csapatomat, nos igen, mi alapvetően Kenyai farmerek számára építünk egy biodigester rendszert, ami 1-2 tehén által produkált kakából biogázt és koncentrált trágyát állít elő, ezzel kiváltja a helyi családok energiaköltségeinek jelentős részét. Ez elég jelentős összeg, kb 20-25 dollár (faszén és fa a főzéshez, kerozin a lámpásokba esténként), azaz ha a birtokukban van egy ilyen készülék, akkor kevesebb mint egy év alatt meg is takarítják az árát és megtérül a befektetés. Hozzátenném, hogy a 20-25 dollár az átlagos helyi családi költségvetés közel negyede. A csavar tehát abban rejlik, hogy hogyan és ki által juttatjuk el a terméket, és itt jön képbe egy kenyai ismerősöm és a civil szervezetek, akikkel összeszövetkeztünk. Ők nyitottak az egész szervezeti háttér megteremtésére a terepen, és legszívesebben már most kezdenék a munkát. Ma meghívtak a kedvünkért egy tanzániai fazont a Berlini Műszaki Egyetemre, és vele is beszélgettünk egy órát, ő is nagyon pozitív volt, és észak-tanzániában is nagyon piacképes lenne az elképzelés. Szóval pörög a biznisz. Ha nem is millió-dolláros ötlet, akkor is nagyon érdekes a projekt, és maga a folyamat ahogy információkhoz jutunk. A sok brainstorminggal töltött napnak köszönhetően egyébként még kb. féltucat másik ötlet is kavarog a fejemben, amiből pénzt lehetne csinálni ha egyszer hazajutottam. Amúgy a többi csapat is érdekes projekteken dolgozik, pl. áramtermelő virágföld, szerves napelempanelek, dizájnolt zöldfalak, kukoricacsuhéjból gyártott étkezési eszközök, hőenergia kémiai tárolása, stb. Jövő héten Londonban kell előadni a kidolgozott projekteket sok nagy fejes előtt, izgatottan várjuk mi lesz. Mivel én vagyok a média-felelős a programon, ezért vezetek naplót (angolul) és még néhány angol blogposzt is várható, azt hiszem ezeket majd berakom ide is az utókornak.
ClimatekicLUFI.jpg

Címkék: Climate-KIC

Oda-vissza-oda-vissza

2013.07.31. - Akvyr Szólj hozzá!

Ugyan a legutolsó bejegyzésemben még éppen Romániába utaztunk, de most meg már Madridból érkeztem haza. A kettő között sajnos nem volt időm írni, mert a Stockholmos kurzus házifeladatait írtuk Rékával gőzerővel az itthon töltött egy napon. Az pedig, hogy kurzusok közben legyen negyed órám egy blogposztra, szinte meseszerűen hangzik mindenkinek aki tudja mi az a BEST kurzus. Ó, hogy te nem tudod?
A BEST egy nemzetközi diákszervezet, és legfőbb tevékenysége mérnökhallgatóknak állásbörzék, versenyek, és - a mostaniakhoz hasonló - 1-2 hetes kurzusok szervezése Európa-szerte. Ezek célja valamilyen továbbképzés nyújtása, amit a BEST facilitatorai és szervezői vezetnek együttműködve helyi ipari és akadémiai emberkékkel, illetve persze a féktelen ivászat és bulizás. Közel 100 helyi BEST csoport van Európában, akik kb. évi 1 eseményt rendeznek, amire online lehet jelentkezni, és a több száz érdeklődőből kiválasztják a 20-25 szerencsést akik gyakorlatilag ingyen kiereszthetik a gőzt és tanulhatnak valami hasznosat egy európai nagyvárosban.

Az, hogy én két ilyen kurzuson is részt vehettem nagyjából a csodával határos, és egy kiskapu kihasználásán alapult. Mint előző posztomban írtam, első körben Rékával és a frissen megismert de nagyon kis lelkes lengyel Andrzej-al robogtunk lefelé Temesvárra, ahol is elkalauzoltak minket a szállásra, és bele is vethettük magunkat az ismerkedésbe és a bulikba. A képzés maga (mármint, a metódus) nekem elképesztően tetszett, sokkal jobban magáévá teszi az ember a tananyagot ha folyamatosan feladatokat és brainstormingokat csináltatnak vele. A téma egyébként a virtual internship (azaz távmunkában gyakornokság egy cégnél) illetve a vállalkozás-tan (hogyan, miként, milyen buktatókra odafigyelve, pro-kontrákat összeszedve, stb.  indítsunk vállalkozást) és megnéztünk néhány helyi vállalkozást is, amik halálian jók voltak. Olyan irodáik voltak mint a google-nek, csak a csúszda hiányzott, de volt helyette lezuhant űrhajóból kialakított tárgyalóterem, meg egész falnyi monitor, amin lehetett Xbox-ozni. A tanórák között pedig a buliké volt a terep - a kedvencem a "Minden Kivéve Ruha" Party, ahol is nem lehetett rajtad ruhadarab, ezért mindenki szemeteszsákokba, lepedőkbe, kartondobozokba meg faágakba öltözött a tánchoz. Kaptunk egy csomó világító baszt is, amit magunkra aggathattunk, és nagyon szürreális lett így az egész. Állat. Szintén nagy kihívás volt, hogy mit főzzünk az International Eveningre, de szerencsére a házi pálinkánkra voltak a legjobban kíváncsiak :)
Talán túlságosan koncentrált is volt a hét - főleg két hét Stockholm után - ezért én rettentően el is fáradtam a végére, még az is felmerült bennem, hogy a Madridi BEST kurzust lemondom, de szerencsére nem tettem így, és amint az itteni móka véget ért, sipirc a vonathoz, hazaérés, gőzerővel tanulás, majd másnap már repült a gépem Madridba.

Madrid. Sajnos másfél nap késéssel érkeztem, és már nélkülem volt pofájuk egyszer berúgni, és kajakozni egy helyi tavon. A gépem csak este 9 felé szállt le, de a srác aki a szállásra kísért volna sehol. Mint kiderült azért, mert ő Zürichből érkezett géppel, és késtek egy csomót. Szegény lóhalálában futva ért oda hozzám, mert úgy félt, hogy valami bajom lesz :D Egyébként a madridi reptér elképesztően nagy. Megjegyzem Spanyolországban minden az. 20-25 percig sétáltunk át egy másik terminálra, ahol a kocsija parkolt. Mire odaértünk, a buli már javában tartott, "tapas-tour" formájában, azaz minden bárban egy kis kaja - egy kis pia. A tapas a kis szendvicskéket vagy katonákat jelenti, amit a spanyolok alkohol mellé eszegetnek elkerülve az esztelen berúgást. Szerencsére kis csapatokba voltunk osztva, ezért az én 6-7 fős csapatommal gyorsan megismerkedtem, és nem egy 60 fős társaságba csöppentem bele idegenként. Az csak két órára rá következett :)
Szóval Madrid is nagyon jól sikerült, sok városnézős program volt, pub crawling (kocsmáról kocsmára járás, hülye ivós játékok meg megbotránkoztató utcai feladatok), 80as évek buli (ahová én KISS-pólóban és az Aliciától kapott nyekkendővel a fejemen mentem), CANTUS (ne kérdezzétek...), stb. Közben persze itt is 2-3 óra alvások után ment az egész napos tanulás, ebben az esetben környezeti témákban, amiben jócskán túlképzett vagyok, szóval ez a része számomra maximum szintén a metódus miatt volt érdekes. Illetve beszélgettem egy ENSZ-es főmunksóval, aki elég fontos kontakt lehet karrier ügyben. A hétvégét már csak lazulással és strandolással töltöttük egy Madridtól távolabb eső, de nagyon gazdag kisvárosban, ahol egy három emeletes nyaralót béreltek a számunkra. Itt már lehetett mégjobban durvulni meg inni. Itt is volt international evening, ahol végig kóstoltam mind a 20 ország pia-kínálatát, és ... hát jó kaland volt. A másnapi ivászatot ki is szerettem volna hagyni, de úgy kezdődött az este, hogy katonai zenére felállítottak minket egy oszlopba, leordították a fejünket, hogy milyen szar katonai alapanyag vagyunk, és kiosztottak egy-egy tojást amire a kiképzés során vigyázni kell. Az én tojásom a tizedik másodpercben az "ezredes" fején landolt, de a zendülés miatt meg is kaptam a büntetést (fekvőtámaszok, sangria és tojások formájában) tehát ezt az estét is a dolgok középpontjában töltöttem. Szerencsére másnap mi résztvevők találtunk ki programot a szervezők számára, és meg is kapták a revansot :)
Szóval állat volt ez is. A kurzus kicsit gyengébb, a csapat ugyan olyan jó, a programok kicsit erősebbek voltak mint Temesváron, de itt ugye bejártam Madrid zegét-zugát, úgy, hogy végig csak szuvenírre kellett költenem. Elképesztően szép és rendezett - karbantartott város, fel is ugrott az Európa top 5-listámba. A spanyol kultúra előtt pedig le a kalappal, imádom őket.

A BEST EduCo (Education Committee) akik az oktatást szervezték és vezették le mindkét kurzuson 4-4 emberből állt, és nagyon szimpi, pozitív arcok. A kurzusos tevékenységük mellett még publikációkat írnak az eredményekről, illetve prezentálják azt a további EUs támogatások és hasonlók reményében. Nagyon megtetszett a munkájuk, most eltökélt szándékom befurakodni az EduCo-ba, ami elég kemény lesz, de hát egyszer élünk. Kellenek az új célok.

Most viszont hogy néhány napot itthon vagyok, kicsit kifújom magam. Holnap-holnaputánra lemegyek Rékához Balcsira, szombaton remélem össze tudunk hozni egy családi programot a tesómékkal, aztán vasárnap már repülünk is Rékával Londonba, ahonnan Coventry-be buszozunk a következő nyári egyetemre. Ennek mi leszünk a hivatásos bloggerei, tehát bízom benne, hogy lesz időm ide is írni az események közepette. Addig is kellemes nyarat mindenkinek!

csonakok.png

Címkék: BEST

Stockholm pipa

2013.07.17. - Akvyr Szólj hozzá!

Nagyon ütős volt ez a két hét Stockholm. Ugyan maga a kurzus lehetett volna jobb, főleg a hét egyetemet közvetítő video-kapcsolat technikai hibáinak kiküszöbölésével, de kárpótolt a világ minden sarkából érkezett fasza társaság, akikkel jókat buliztunk, keresztbe-kasul bejártuk Stockholmot, meg néhány környező szigetet.

69017_627816427242396_355784729_n.jpg

Sajnos a leadandó feladatokkal éppen ezért nem haladunk valami jól, most pedig már egy vonaton  zötyögünk Rékával Románia fele, ahol szintén egy nyári kurzuson veszünk majd részt. Már a Keletiben  összefutottunk az egyik lengyel résztvevővel, és az angol diskurzus hallatán a kabinban  bekapcsolódott még a beszélgetésbe egy görög származású holland srác, aki turistáskodni megy, szintén Temesvárra. Ez a hét is durván intenzív lesz, remélem bírjuk majd szusszal.

szerk: eleg necces a net helyzet a Roman oldalon, ezert csak most tudtam posytolni, bar a mar 14-en megirtam, es mar nem lehet visszadatumoyni, pedig ez a lusta bloggereknek nagy aldas volt am!

En kall öl, tack.

2013.07.02. - Akvyr Szólj hozzá!

Nagyon munkás félév után beköszöntött a nyár, és most épp a gyümölcsét élvezem. Gondoltam írok pár sort amíg Réka főzőcskézik a Stockholmi műszaki egyetemi koli konyhában. 
Igen, igen, már a svédek vendégszeretetét élvezzük egy két hetes nyári képzésen, körülvéve ausztrálokkal, törökökkel, svédekkel, amcsikkal, olaszokkal, stb.

 kthcourse.png

Az órák a képen látható módon videokonferenciával vannak összekötve a világ számos műszaki egyetemével (köztük a BME-vel) így folyamatosan lehet kommunikálni, illetve sokat kell csapatmunkában dolgozni, ami jó, mert marha jó fejek és nyitottak az emberek. Ok, a pakisztáni meg a mexikói lánnyal elég nehéz kommunikálni, de mindenki más több mint rendben van. Környezetvédelmi-műszaki képzés, bár van olajfúró mérnöktől építészen át mindenféle előképzettségű ember, szóval elég színes a kép. Már Réka is jól belerázódott az angolba, úgyhogy most úszunk az árral, várost nézünk, grillpartyzunk meg sörözgetünk a többiekkel, amikor éppen nincs tanulnivaló, vagy sürgős házi. 
A kaját saját zsebből kell állni, de szerencsére még tart az otthonról hozott jómagyar fasírt meg rántott hús is, valamint találni egész olcsó alapanyagokat ha rááll az ember szeme. A bolíviai lány ma javasolta a bevándorló-piacot a külvárosban, de a törökök már mindent kipróbáltak, és szerintük a Lidl árban verhetetlen.
A város egyébként nagyon hangulatos, és sokkal kevésbé multikulti mint például London vagy Párizs, ami nagy örömmel tölti el a szívem. 

Címkék: Stockholm TIME TESS

Világvége-hangulat

2013.06.03. - Akvyr Szólj hozzá!

Teljesen világvége-hangulatom van, egy kis baljós előérzettel megfűszerezve. Mindenhol rossz dolgok történnek, amikre nincs ráhatásom. Facebookon a török meg svéd ismerőseim pánikolnak (és az sem segít, hogy én is a hó végén utazom Stockholmba két hétre). Ennek a tetejébe várhatja az ember az iszonyatos árhullámot, ami évszázados rekordokat döntöget és városokat önt el a nálunk jobb sorsú németeknél és osztrákoknál... és a jégesős zuhék mindenhol csak fokozódnak. Remélem a magyarok valamennyire megússzák. A sors pikantériája, hogy két napja volt egy kerekasztal beszélgetésem Illés Zoltán államtitkárral és betax-al a klímaváltozás-adaptáció témakörében a KOGART galériában. Hát, nesze neked adaptáció.

Ja igen, és az sem segít, hogy tegnap itthon kirobbant egy darab a falból, és elöntötte a nappalit a kormos özönvíz, plazmatévéstül, újonnan vásárolt konyhabútorostul (ténylegesen 1 órával előtte érkezett), bőrkanapékkal és elektronikai eszközökkel együtt. Úgy történt, hogy kapott ugye egy óriási jégesőt az IX. kerület, majd éppen amikor a vendégségbe érkezett tesómék távozni készültek, akkor szólt egy fölöttünk lakó hölgy, hogy nála csöpög a víz a spájz szellőzőből. Megnéztük, hát, nálunk is csöpögött. Éppen arra készültem, hogy eltömítem a lyukat, amikor óriási robaj, és már úszott a nappali a sáros lében, szétrepült törmelékek a plafon szintjéig a szembe falon... és továbbra is ömlött be az iszapos víz a tátongó lyukon át, ami egy rég nem használatos kéményhez tartozott. Teljes para, édesanyám hívta a tűzoltókat amíg én próbáltam annyit felfogni lavórral, hogy a többi szobát ne öntse el a fos. A tűzoltók lezúzták a lakatot és felmentek a tetőre, ahol megtalálták a hiba forrását: a vízelvezető el volt dugulva, ami miatt megtelt a tető vízzel, és ez elérte a kémény peremét, amibe szépen belefolyt, megtöltötte, és - mivel ez el volt dugulva - szépen állt benne a víz, amíg a feszültség ki nem dobta a lakásunkba az egészet. Még szerencse, hogy nem fizetünk tízezreket a hümmögő kéményseprőknek évente a karbantartásért... óh, ja de! Hát csókoltatnám őket az alábbi két képpel:

20130602_173531.jpg
masik.png
Azóta a kármentesítés zajlik, de ez valami elképesztően sokkoló volt. Azóta nem volt zuhé, de őszintén nem tudom mi történne, ha lenne, mert most direkt összeköttetés van a nappalink és a négy emelettel feljebb lévő tető között. Na meg hány ilyen időzített bomba lehet az ember körül.

Jelentkezzetek árvízi mentésre a Vöröskeresztnél!

Ez a hét...

2013.04.23. - Akvyr Szólj hozzá!

Amikor külföldi ismerőseim látogattak sorra ide, akkor a sok idegenvezetés közepette rájöttem mennyire szeretem Budapestet. Most ugyanez lezajlott bennem a BME-vel kapcsolatban. Történt ugyanis, hogy megpályáztunk és leszerveztünk egy hátrányos helyzetű kistérségből érkező 13-14 éves iskolás csapatnak egy egész napos programsorozatot az egyetemen, múlt péntekre. Miközben Rékával közösen hat lurkót kísérgettünk állomásról állomásra, rájöttem, hogy mekkora király dolog ez az egész egyetemesdi. Kis nosztalgikus kémia kísérleti bemutató, Odoo ház, atomreaktor, gépész laborok, VIK-es robotok... és láttunk vegyésznapok miatt atom másnapos és rekedt Nazgul-t is, JT szokás szerint gitárázott a két campus közötti parkban, mindenhol ismerősökbe futottam, szóval csomó fasza dolog történt teljesen spontán. Közben tavaszi idő, délután sárkányeregetés... Durva, hogy már lassan hatodik éve járok ide. És komolyan elkezdtem fontolgatni a doktori megszerzését... na de ez még kialakul.

sarkanyeregetes.png

Most következzen az eheti menetrendem. Csak hogy ha valaha eljutok valahová, akkor emlékezzek majd mennyit kellett kaparni ehhez, és megbecsüljem akármi is lesz az. Plusz ez amolyan menetrend nekem a hétre. Lassan minden hetem ilyen, szóval nem árt előre összeírni, hogy tudjak tervezni az időmmel.

Hétfő.
9 körül szól a vekker. Még ez is kevés, mert mert éjjel 4 körül fejeztem be a törökországi EURENSSA jelentkezést és az EZK kassza rendbetételét és könyvelését. Közben betalált Mandy facebookon és vele is dumáltam. Egyébként jól megvan, átköltözött a csónakház mellé Windsorban.
Reggeli közben random ügyintézés (TOEFL eredmények továbbítása, kis EZK)
Plakátolás BME Q, I épületben mert ezen a héten sok programunk lesz, és nyomatni kell a promóciót. Az I épületben nem mertem leszedni a baromi nagy VIK HK üveglapot az imbuszkulccsal :D Q-ban Gyurka segített, vicces volt.
12:00-14:00 mini-konferencia berlini vendéghallgatókkal, sok kérdés aztán pár perc small talk. A német srácok azt kérték, hogy találjak nekik focimeccset, de nincs semmi értelmes Budapesten. Aki tud az mondjon.
14:00-14:30 konzultáció K. tanár úr irodájában a kolozsvári egyetemmel közös urbanisztikai kutatásunkról. Elég akadozva mennek a dolgok, pedig nagyon jó lenne nyélbe ütni.
14:30-17:00 tanóra Q épületben
17:00 ebéd (Hentes... elfelejtettem, hogy Föld napja van, és húsmentes hétfőt kellene tartani)
18:00-20:30 EZK gyűlést vezetek és jegyzőkönyvezek mint alelnök. Jó sokan vagyunk, pörögnek a dolgok.
Irány haza!
21:00 sürgős EZK dolgok elintézése, jegyzőkönyv formázás, feltöltés.
22:00-02:00 Szakirodalom feldolgozás, prezentáció készítés Önkormányzati pénzügyek kockázatelemzéséből holnapra. Hannussal prezentálunk, nagyon poén lesz.
(itt tartok most a blogposzt írás közben real-time)

Kedd (holnap)
08:30-16:00 Tanórák (ottlevős), délután pedig fél óra prezentáció.
Délután: el kell intéznem a Jövőre fel! sajtós ügyeinek átnézését, haladni az EZK-s dolgokkal, írni a Norvég Alapos pályázatot, ami nagyon komoly feladat és nagyon komolyan le vagyok vele maradva. Jó lenne megnézni egy rész walking dead-et :D
Ezen felül szerda reggelre van leadandó, must do. Szerencsére csoportban kell csinálni, majd kibújok a feladat elől, ehe-ehe. Réka biztos ráér vele foglalkozni helyettem, neki is olyan sok a szabadideje mostanában :D

Szerda
8:15-12:00 horror és borzalom óra. Tele inzultálással, de katalógusos.
12:00-13:00 vendégelőadó valamelyik KV-felügyelőségről. Látom a jövőt... látom, hogy unalmas lesz, de még mindig katalógusos.
13:00-16:00 szokásos heti üzemlátogatás valami urbanisztikai szempontból fontos helyre. Kutatóközpont, szociális otthon, polgármester, ilyesmi. Tök jó szokott lenni!
Du 4-kor elvileg Réka is végez az óráján, és együtt irány haza! Meg tudjuk nézni a heti Game of Thrones sorozatrészt, aztán egész este romantikusan... Norvég Alapos pályázatot írunk majd. Yeah!

Csütörtök
08:30-13:00 Auditálunk három helyen is szoros egymásutánban az egyetemen. Most van a legzűrösebb időszaka a ZT versenynek, és muszáj besegíteni, főleg ilyen régi auditoroknak, mint mi. Fel fog robbanni az agyam a harmadikra, általában már egy is sok. 
14-17:00 Magyar urbanisztikai társaság épületében előadás
17:00-18:00 vissza az egyetemre, segíteni az előkészületekben.
18:00-19:00 EZK által szervezett szakmai vitafórum meghívott szakértőkkel, ipari fejesekkel és akadémikusokkal. A palagáz témakört járjuk körbe, csak ajánlani tudom! 
19:00-21:00 ivászat a Gödörnél a berlini újdonsült pajtásokkal, akiknek utolsó napjuk Budapesten. Kapnak egy kis ízelítőt :) (másik opció: Gáborékkal Iron man 3 mozizás)
21:00-  Kari végzős bál. Ugyan még van egy félévem, ami reményeim szerint (ha összejön Sydney) akkor több is lesz, de gyakorlatilag most mi végzősök vagyunk, tehát ott a helyünk! Dress code, meg minden. Kíváncsi vagyok. Illene elmennem, ha már pénteken a gyerekpesztrálós afterparty-ról lemaradtam, mert fáradt voltam, meg öregdiák találkozóra mentem.

Péntek:
Reggeltől: remélem már eddigre kész lesz a pályázat. Ha igen, akkor vélhetően Zaga is jól áll majd az ő szekciójával, és össze tudunk ülni kidolgozni a konferencia előadásunkat másnapra. Meghívtak előadni arról amit csinálunk, ami egyrészt nagy megtiszteltetés, másrészt elég nagy teher. Szerencsére a múlt héten voltam előadni a Debreceni Egyetemen is, és részben felhasználható az ottanra készített előadás. Igazából még nem tudom megtippelni ez mekkora feladat lesz.
16:00-tól 20:00ig egyébként már elkezdődik ez a konferencia, de mi csak másnap reggel kerülünk sorra. Be fogok nézni, hogy magamba szívjam az itteni atmoszférát.

Szombat: 10-től konferencia beszéd a BME-n, aztán maradok amíg jól esik és fenntartják az érdeklődésemet. Réka szombaton egész nap dolgozik, szóval estig elfoglalom magam. Ha más nem, akkor Fiatalok Lendületben Pályázatot mindig lehet írni! Jó kis hobbi, mi? Esetleg haladhatok a Harvard-os online kurzussal.

Vasárnap: EZK-s szervezésű Egyetemi föld-napi túrára megyünk reggeltől estig. Este kb 4-5 óra alatt meg kell csinálnom az erre a hétre eső MIT-s online kurzusomat, a házikat be kell küldeni hétfőig. Nehéz, de jó döntés volt elkezdeni, mert nagyon érdekes.

És ez így megy tovább... :) Hétfőn megint van nap, egész nap standolni kell, leadandók, este közgyűlés... a héten mennem kellene Vöröskeresztes színekben sulikba előadni, tesóm is itthon van angliából, vele is szeretnék többet találkozni... britek is zargatnak, hogy segítsek nekik energetikai konferenciát szervezni a millenárisba... na, majd nyáron pihenek :)

Boldog Március első vasárnapját!

2013.03.03. - Akvyr Szólj hozzá!

... ha már az újévről és még a kínai újévről is lekéstem a blogon. Pedig utóbbi nagyon testhezálló lett volna, ugyanis a tervek között szerepel egy ázsiában töltött év, Rékával ezért már idén is megünnepeltük a Holdújévet. Na de mégsem posztoltam. Ejnye. 

28 poszt volt tavaly, aminek közel a fele az Olimpián töltött három hónapnak köszönhető, de amúgy egész vállalható szám! Előtte ugye Marokkóban voltam, utána pedig vonatúton Ny-Eu-ban (és ezekről majd írok egyszer - hahahahöhö), viszont november óta nem volt poszt, csak pár filozofálós kezdemény, ami nem jutott el a felszínre. Ez azért elég gyér.
A mai este egy olasz tanulmányi útra akartam pályázni, de rájöttem, hogy akkorra már hivatalos vagyok a Zöld OT-ra, ami szakmailag prioritást élvez. Tehát nem kell pályáznom. Ingyen idő. És most olyan számvetős hangulatban vagyok. Miről vessek számot?
2012 legjobb könyv Merle: Malevil, legjobb mozi Felhőatlasz, legjobb élmény... fú, jó sok volt. Szinte csak az volt, és folyamatosan jó hangulatom van, köszönhetően a barátnőmnek. :) A nagy utazások között itthon is sok mindent csinálok, nemrég voltunk barlangászni, lakásavatni, társasjátékot avatni, tegnap színházban, és jön a tavasz is, végre lehet menni békát menteni, paintballozni, hárshegyen szalonnázni. Persze ha lesz rá időm! Ugyanis jelenleg kicsit túl vagyok vállalva: rengeteg külföldi lehetőség (svédországtól japánon át Sydney-ig) függőben van és foglalkozni kellene vele, és e mellé 49 kreditet csinálok a BME-n, és projektek meg prezentálás meg kutatás mindenhol, és MIT-n is elkezdem egy online kurzust, és alelnök lettem a BME EZK-ban, és és és... szóval nem unatkozom.

Ennél azért többet fogok írni ide. Meg lesz új dizájn is. hahahaha huehuehue 

Bumeráng

2012.11.11. - Akvyr Szólj hozzá!

Csak annyit akartam mondani, hogy olyan szuper barátnőm van, akinek miután hajnali hétig írtuk a TDK-t, volt ereje elmenni dolgozni, és este még szülinapi tortát is sütött nekem! :) Mondjuk az biztos, hogy jövőre inkább a "Hogyan NE írjunk TDK-t" címmel publikálunk valamit például a BME Szociológia tanszéken... az első epizód az lesz, hogy "Ne utazgassatok Európában majd' két hétig, ha haladni kellene". Ugyanis pont ez történt. Vonattal bejártunk egy szép nagy ívet egészen Barcelonáig, amit kijelöltünk végállomásnak, és több napot is eltöltöttünk. Sajnos a couch-surfing nem jött össze, de egy család (kutya-macska-gyerek-stb.) extra szobájában egész olcsón meghúzhattuk magunkat, és többször is tudtunk itteni barátokkal találkozni, no meg persze keresztül-kasul bejártuk a katalán várost. Münchenben is volt helyi társaságunk: Réka unokatesójánál bajor-reggeliztünk. Párizsban egy kis recsegő-ropogó motelben kaptunk szállást a Szajna mellett. Zürichből meg csak a hóviharra emlékszem :) Bár utóbbi nem hangzik igazán nyaralós kalandnak, Svájcig még pont kitartott a nyári meleg, szóval remekül sült el ez a kései vakáció.

münchen láb.jpg

Ráadás

2012.10.13. - Akvyr Szólj hozzá!

Mivel a kocsmázós és túrázós beszélgetések gyakran tévednek az olimpia - szó szerint - szar oldalára, és ezek iránt a sztorik iránt elég nagy volt a kereslet, ezért nesztek: ez eddig mind szép és jó volt, de hol marad a szívás?

Csak erős idegzetűeknek!

Akkor kezdjük is...

Olimpiát megelőző utolsó vasárnap. Nyamvadt hideg esős idő már napok óta, meg is fáztam, ráadásul minden nap tizen-sok órát voltam benn előtte, és magamat is meglepve úgy döntöttem, hogy most az egyszer nem maradok túlórázni, még akkor sem, ha lehetne. Sajnos nem jött be, mert a Varázslónő fülön csípett, és meggyőzött, hogy én vagyok az egyetlen képesített ember, pattanjak be az utcaseprő gépbe, és ha gyors vagyok 2-3 óra alatt végzek is a kijelölt szakasszal.
Mint mondtam éppen esett, tehát vizet nem kellett újratölteni, csak a trutyi tartályt kiüríteni. Ezt roppant módon utálom, mert egy kis folyosón kell betolatni egy csuklós járművel tolatókamerával, centi pontosan. Most azt hiszitek összetörtem és mindent elöntött a szar, mi? Hát nem! A milliós cuccok törése Rocky reszortja, részemről minden simán ment, utána pedig zötyögtem a fűtött fülkében, gyökkettővel, a vasárnapi nem létező forgalomban és utcasepertem a semmit. Nagyon el is álmosodtam, csak a méltatlankodás tartott ébren. 
Egyszercsak valami elkezdte szúrni a hasamat. Az övtáska! Mondom kinyílt a zsebében a bicska, vagy mi? 
Meg volt tömve, szóval beletúrtam a kezemet, hogy megigazítsam a dolgokat, de kaptam is ki gyorsan olyan forró volt. Tűzforró. Kétségbe estem, mert fogalmam sem volt miért akar felrobbanni az övtáska, és hirtelen ki sem tudtam szórni mindent, mert egy pici vezetőfülkében ültem, kinn pedig szakadt az eső. Gondoltam rá hogy kivágom az egészet az ablakon, de az mégiscsak elég béna megoldás lett volna, úgyhogy ledobtam magamról, aztán gondoltam mielőtt ebből baj lesz, mert kigyullad, vagy valami, egyesével kiveszem a dolgokat a pulcsi ujjával. Ez nem jött be, mert nem mertem semmire rátenni a tüzesre melegedett kulcsokat, szóval vezettem még ötven métert, és beszaladtam a Klinika mosdójába, hogy majd ott megoldom a dolgot. Végül itt kiszórtam mindent a földre, és abbahagytam a pánikolást, mert rájöttem, hogy nem paranormális jelenség áldozata vagyok, hanem a rádióm aksijait zárhatták rövidre a körülöttük hányódó kulcsok, és attól forrósodott fel minden. Mire lehűltek annyira, hogy el lehetett pakolni őket, addigra én is összeszedtem magam, és gondosan szeparáltam a bűnös elemeket, aztán visszamentem a kocsimhoz. Hát van ilyen?

A második ami eszembe jut az tényleg egy szar meló volt. Pár nappal ez előzőek után Daren, a főfőfőnök odasétált hozzám, és mondta, hogy menjek vele. A pláza mögötti szervizfolyosóhoz mentünk, ahol elmondta, hogy egy kis technikai hiba történt, és rám bízná a kezelését. Mutatta, hogy a szervizfolyosó alól valami szürkés-barnás trutyi kifolyt a faforgácsra, és azt kellene összelapátolni, és eltüntetni a cucc jelentős részét.
Gondoltam nem szívok egyedül, odarángattam Áronkát aki az akkori nappalos jobbkezem volt, hogy hát akkor csináljuk meg. Áronkával összelapátoltunk pár zsák ilyen faforgácsos cuccot, aztán amikor elfogyott, akkor rájöttünk, hogy a java a folyosó alatti csövek között-alatt van. Innen elég nehéz volt kibányászni, szóval emelgettük a csöveket, kaparásztuk ki, hol lapáttal, hol műanyag palackkal, hol kesztyűs kézzel, mígnem egyszer csak megjelentek a kukoricadarabkák, és ott esett le, hogy tulajdonképpen ez nem más, mint mosott emberi... az. Ott Áronka elment öklendezni, én bejelentettem rádión, hogy valójában szart kaparunk kézzel, és hozzanak valami normális felszerelést. Aztán kaptunk egy spaknit, és be kellett fejezni. Best day ever! 

A felszerelésről még annyi jut eszembe, amikor Rockyt kukászsákokba csavartuk, mert magasnyomású vizes mosóval tisztított valami undorító konténert, és fröcsögött mindenhova a cucc, de védőruha nem volt. Olimpia, professzionális multi, 2012.

Még egy csomó hasonló szép történet volt, például, hogy Kokszos "Protein spill"-nek hívta a részeg olimpikonok hányását. Vagy "someone has been sick". Kanapé rései, vécé fala kedvenc célpontjuk volt.
Ja, egyszer valaki összekente az ürülékével az egész vécét amíg csak a keze felért. Szerintem Michael volt az, az értelmi fogyatékos takarító. Volt még egy fantom is, aki ugye sorozatosan odakakkantott a padlóra, és üzeneteket hagyott mellette, de erről már írtam is. Egyébként ezek megszüntetését, ha rajtam múlt, akkor általában magamra vállaltam, mert elég bunkóság lett volna beosztani valakire. Legalábbis én így éreztem. Általában pillanatok alatt készen van, és utána jót lehetett röhögni rajta.

Amikor kellemetlenül éreztem magam az nem ezek miatt volt. Inkább maga az egyenruha volt kellemetlen. Mert hiába ismert mindenki (MINDENKI) névről, akkor is úgy éreztem magam amikor a nívós bárt vagy kávézókat csekkoltam, mintha mondjuk egy buli kellős közepére besétálna a takarítónéni, és mindenki nézne rá, hogy hát ez meg mit keres itt? Olyan underclass érzés. Amúgy kíváncsi vagyok a magyar sportolók hogyan érezték magukat, amikor rájöttek, hogy az alja szervizszemélyzet kétharmada magyar.

takkerneni.jpg

Most jut eszembe az egyik kolosszális poén, amit ráadásul rajtam követtek el! Már paralimpia volt a javából, és a koraesti szuvenírboltos takarítást csináltam, Palkóék pedig ezzel párhuzamosan intézték a többit. Már végeztem a felmosógéppel, és leparkoltam az üzlet előtt, aztán eszembe jutott, hogy beszélnem kell a menedzserrel, aztán feltűnt, hogy még egy zsák szemét bennmaradt, szóval elbíbelődtem benn vagy két-három percet.
Egyszercsak Ádámka hív a rádión, a beszélgetés nagyjából így zajlott le: - "Atus Atus, ATUS" - "Mivan mivan mivan?" -"Te vagy a chariot felmosón?" - "Nem, mert van valaki?" -"Valaki mint az őrült száguld vele kifelé, benne hagytad a kulcsokat?" -"Háát, igen, de elég nehéz beindítani..." közben kiviharzottam, és tényleg sehol sem volt a gép. Mondom baszki, valamelyik értelmi fogyi tényleg elvitte, és jól összetöri magát, akkor engem kicsinálnak. Odamentem a kapuhoz megkérdezni a biztonsági őröket, hogy látták-e kimenni, azt mondták hogy IGEN, na itt bepánikoltam, és elindultam az utcán, de ekkorra már az Ádám túljátszotta a szerepét a "beborult vele az árokba és nagyon vérzik" mondatokkal. Mint kiderült csak pont jöttek utánam a boltba, amikor látták, hogy benne van a kulcs a gépben,ezért eldugták  és könnyesre röhögték magukat az egyik budiból rádiózva. :D

Címkék: Olimpia